

A kórkép főleg idős korban gyakori, hátterében legtöbbször egyszerű elesés szerepel.
A csípőtáji törést szenvedő betegek 95 százaléka műtéten is átesik.
A törést követő évben, a halálozási ráta akár a 25 százalékot is elérheti.
Sok beteg a műtétet követő néhány hónapon belül, a komplikációk és a kísérő betegségek következtében hal meg.
A betegek akár 30 százaléka szorul élete végéig ápolásra.
Mindezekből következik, hogy az egyéneknek és a szakembereknek lehetőség szerint, mindent meg kell tenniük azért, hogy az első törés ne következzen be.
A combnyaktörés kialakulását a csontritkulás növeli!
Érdekesség ,hogy a törés után (miatt) esik el az elszenvedő,vagy elesik (pl. a vérnyomása miatt) és utána törik el.
Azt gondolom a legfontosabb ,hogy SOHA NE TÖRHESSEN el ez a karcsú ,de erős igénybevételnek kitett csontozat!
A bölcs nem akkor áll neki a kút ásásnak,ha már szomjas!
A megelőzhető gondokat tűzön-vízen át ,de meg kell akadályozni!
Te aki ezt olvasod,mit gondolsz minderről?
Több évtizedes tapasztalattal ,óriási szívvel segítünk a bölcseknek!
forrás : internet


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése